Haladok csendesen a gyógyulás türelmes, lassú útján. 2 óránként locsolgatom az „ültetvényt”, szedem az antibiotikumot és esténként azért kicsit még mindig harcolok a biztonságos alvással. Fájdalom nincs, a viszketés cserébe kezd megjönni.

(fent: a műtét utáni első nap estéjén)

Emellett az ígért duzzanat – ami szintén teljesen fájdalom mentes – elkezdett előírás szerint vándorolni a fejemen: előbb a homlokam simult ki, majd tett egy kerülőt az állkapcsom oldala és a füleim tájékára, végül az orrom tövénél, a szemeim között jelent meg. Voltaképpen egész szórakoztató figyelni ezt a folyamatos metamorfózisát az arcomnak. Láthatom magamat hogy milyen lennék szélesebb állal, ránc nélküli homlokkal és félig átváltozva farkasemberré. :)

(fent mindkét fotó: a műtét utni második nap este. Látható, hogy a bőrpír kezd elmúlni, már csak az apró piros pöttyök vannak mindkét területen.)