Reggel 8, könnyű reggeli, kialvatlan szemek – tegnap fodrásznál frissen nyírt fej. Igazából majdnem bejött előző nap az, amivel csak viccelődtünk korábban: miután most kényszerűen rávettem magamat (és a fodrászt – nem volt könnyű), hogy végre egyszer lenyírjuk a hajamat szinte nullára, kiderült, hogy nem is áll olyan rosszul. Sőt! De persze rendíthetetlen voltam – meg hát az előleget is befizettem :) – szóval irány a körkés. Lássuk hát kulcsszavanként milyen volt az első nap:
(fent: a klinikán reggel még rövidebbre nyírva és berajzolt hajvonallal. Műtétre készen!)
Mi is történt pontosan: Megérkezés, egy kis papírmunka, majd újabb hajnyírás (a fodrászos verzióhoz képest még rövidebbre) és a kialakítandó hajvonal egyeztetése. Laza védőköpeny felvétele, összeismerkedés a „masszázs ággyal”, ami a két nap alatt szinte az otthonommá vált. A délelőtt folyamán a hátulsó (donor) területről egy egészen kicsi gépi körkés/fúró segítségével egyenként körbemetszik a graftokat (2-3 hajszálból álló hajcsoport), amiket ki szeretnének venni, majd egy csipesz segítségével egyenként ki is szedegetik őket kis tálcákra. Mindvégig pontos szortírozás és számolás történik, majd a kiszedett hajacskák hűtőbe kerülnek átmenetileg. Délben ebéd, kis lazítás. Délután egy ceruzával újra berajzolják a kialakítani kívánt hajvonalat és a körkéses megoldáshoz hasonlóan (csak némileg gyorsabban) lyukakat fúrnak arra a területre ahova a beültetés fog történni. Aztán kiveszik a hűtőből a graftokat és egyenként behelyezgetik őket – figyelve arra, hogy hova kerüljön 1, 2, illetve 3 hajszálat tartalmazó graft. Ilyen egyszerű. Igen, pont mint a dugványozás. Annyi a specialitása, hogy itt 2500-3000 hajszál, vagyis megközelítőleg 1000 graft darabonkénti átültetéséről van szó egy nap. Csak képzeld el, hogy át akarsz ültetni 1000 db muskátlit! Mikroszkóppal. Az első nap amúgy 8.00-tól 18.00-ig tartott, fél órás ebédszünettel és 5-10 perces nyújtózkodás/WC szünetekkel, szóval hosszú procedúra. Estére senki ne tervezzen nagy programot.
(fent: az első nap végén, még a klinikán. A donor terület egyenlőre leragasztva.)
Fájdalom: hasonló, mint egy szimpla fogászati beavatkozás, de még annál is kevésbé fájdalmas. Az elején egy-két pici tűszúrás (lidokain injekció) aztán mintha ráhúztak volna egy vastag gumisapkát a fejedre: érzed hogy matatnak rajtad, de semmit nem érzel belőle. Vagy ha mégis, akkor szólsz és már kapsz is egy kis „korrekciót” az érzéstelenítésbe és már el is tűnik. Az persze fura, hogy érzed valamennyire a kis fúrásokat, néha hallod belül a beavatkozás apró zajait (pont mint a fogászaton) de mivel nem fáj ezért pillanatok alatt megunod, hogy ettől rettegj. A nap végére valamennyire elkezdett egységesen elmúlni az érzéstelenítés hatása és úgy tippelem, hogy akkor néha azért éreztem a beültetést egy-az-egyben, de még úgy sem drámai. Viszont arra számítani kell, hogy – bármilyen viccesen is hangzik – az egy helyben fekvés nagyon fárasztó lenni (itt ugye mozdulatlanul fekvésről beszélünk). Akárcsak a fogorvosnál, amikor „csak” annyit kell csinálni, hogy tátva tartsuk a szánkat és üljünk, itt is elgémberedik az ember egy idő után. Szerencsére vannak pihenők és délután már ülni lehet, ami igazi megváltás.
Hangulat/Szórakozás: kedves, fiatal csapat és teljesen otthonos légkör. Nincs semmi erőltetve, békésen, jó hangulatban, nyugalomban zajlott a nap, amit én szerettem. Volt kis alvás, kis zenehallgatás, kis olvasás, kis filmnézés és némi csevegés amikor épp kedvünk volt hozzá. Én kicsit többet terveztem olvasni, de a délelőtti hason fekvéssel ez nem volt könnyen megoldható, szóval tessék azért felkészülni hosszú-hosszú, türelmes semmittevésre.
Első nap eredménye: 2250 hajszál sikeresen átvándorolt és kialakult az elülső (sűrűbben ültetett) hajvonal. Fáradt vagyok, kicsit sajog a fejem és húzódik az érzéstelenítőtől és a sebektől, de egyébként saját magam vezetek haza. Azért javasolt közel parkolni a klinikához, nehogy szívrohamot kapjon tőled egy óvatlan gyalogos az utcán. :)
Utolsó kommentek