Igazából nekem az elejétől kezdve nem maga a műtét volt a fő aggodalmam, hanem az utána lévő egy hetes „eltűnésem” megszervezése. Bár nem feltétlen rejtem véka alá a beavatkozást ismerőseim előtt, de nem is szeretnék feltétlenül kérkedni vele, így az, hogy egy hétre kivonjam magam a forgalomból hogy aztán váratlanul felbukkanjak pár centis hajjal (ami nekem sosem volt előtte) komoly szervezést igényelt. De megoldottam.

(fent: rövidre vágva a műtét előtti napon, fodrász által)

Random tudnivalók a beavatkozásról:

-viszonylag kevesen csinálják, egyre népszerűbb, a jó helyeken pedig még népszerűbb ezért simán lehet több hónapos várólista. Nekem mázlim volt, nagyjából egy hónapra kaptam egy időpontot, de a következő lehetőség három hónap múlva lett volna.

-a műtét előtti napokban célszerű levágatni a hajat nagyonrövidre, mert az érintett területeket a klinikán mindenképp le kell hogy nyírják szinte teljesen kopaszra. Szóval aki meg akar szabadulni a kopaszságától annak először át kell esnie magán a teljes megkopaszodáson.

-a műtét után egy hétig javasolt az önkéntes szobafogság, egyrészt a biztonságos gyógyulás miatt, másrészt hogy ne ijeszd halálra az embereket a homlokodtól az orrod felé haladó púp (felszívódó érzéstelenítő) keltette bizarr látvánnyal. Lefordítva: egy hétig nem vagy szalonképes, a második héten már óvatosan lehet ismerősök közé menni, egy hónap után pedig jöhet minden.

-magára a műtétre –legalábbis a HairHungarynál – papucsot, bő nyakú összevérezhető pólót és valami laza nadrágot kellett vinni, illetve olvasnivalót, tabletet ízlés szerint. Minden mást (pl. ottani ebéd, gyógyszerek, egyéb segédeszközök a későbbi otthoni kezelésre) megoldanak ők.