Hajbeültetés után - Blog

Eltelt négy hónap, beindultak a hajhagymák, nő a haj. Ebben az átmeneti állapotban azt lehet látni, hogy van a normális hajazat, ami már egészen hosszú és  egyenlőre még szerencsére sűrű és van a szinte körül rajzolható új terület, ami rövidebb és ritkásabb. Így egy kicsit még szétválik látványra a két terület, de már most látszik, hogy össze fognak nőni és eltűnik majd valamennyire a különbség. Természetesen soha nem lesz olyan sűrű a beültetett rész, mint az eredeti, tehát úgy tippelem, hogy mindig is meg lehet majd állapítani hol lett utólag berakva, de látványra összemosódik majd az egész.

(fent: négy hónappal a hajbeültetés műtét után) 

Az is látszik persze hogy nem történik csoda, inkább csak annyi változást értünk el a 4000 körüli hajszálmennyiséggel, hogy ott ahol egyébként már teljesen sima lenne a fejbőröm, ott most helyette ritkás haj nő. Kicsit erősnek tűnik még a megerősített hajvonal, ahova szándékosan több graftot ültettek be, hogy egyfajta „falat” képezzen, takarva a mögötte lévő ritkásabb területet, de úgy gondolom ez szintén  kevésbé lesz hivalkodó ha ránő kicsit a természetes haj.

(fent: négy hónappal a műtét után)

Kicsit amúgy néha megduzzad a donor területen egy-két pont, mintha pattanás nőne a tarkómon a hajszálak tövénél. Ez úgy sejtem a műtét hegeinek utóhatása, valószínűleg rendeződik a bőr és a pórusok működése. 

A második hét már simán telt, már mentem emberek közé és bár továbbra is látható egy különálló, pirosas foltként a beültetett terület, de már nem feltűnőbb, mint egy szimpla legéégés. Legfeljebb ha nagyon alaposan szemügyre veszi valaki, akkor tűnhetnek fel az apró, pontszerű sebek. A pörkök folyamatosan potyognak lefele, bár picit azért bevallom segítek nekik némi óvatos febőr símogatással (de ezt persze nem ajánlom senkinek, hivatalosan nem célszerű még most sem hozzányúlni). Ahogy hullanak a pörkök néhány viszi magával a hajszálat is, de ha jól látom, akkor hajhagyma nélkül, tehát ez a várt első körös hajhullás része remélhetőleg. Viszont kezdek újra érezni azon a területen a fejbőrömmel, kezd elmúlni az az érzés, mintha ráragasztottak volna a fejemre egy szőnyegdarabot.

A donor területen szinte egyáltalán nem látszik semmi, ott már csak nagyítóval lehetne megkülönböztetni hogy a halvány pöttyök nem valami bőrirritáció, hanem a korábbi műtét jelei.

(fent: két héttel a műtét után)

Összességében tehát kezd a dolog láthatatlanná válni, aminek nagyon örülök, de azért azt fontos megjegyeznem, hogy ha valaki – akárcsak én - levágatja a haját szinte kopaszra a műtét előtt annak valószínűleg jobban fog látszani ahogy gyógyul, mint akinek egyébként rálógna valamennyi hosszabb szál. Nem is magát a pörköket, hanem a beültetett terület bőrének meggyötörtségét lehet érzékelni valamennyire. Kb mintha lehorzsolta volna az ember pár hete azt az egész területet. Persze mint minden seb, ez is jobban gyógyul minél inkább figyelünk rá és lehetőleg hagyjuk, hogy magától végezze a dolgát.

A külsőségek mellett kellemetlenség szinte alig van. A viszketés minimalizálódott, ráadásul így hogy hátul már óvatosan dörzsölgetni is lehet már egész elviselhető. Az alvásr a is kialakultak a fogások, a leghasznosabb találmány a félbehajtot kispárna, amire rá tudok úgy feküdni oldalt, hogy nem érinti a kényes elülső területet.

(fent: két héttel a hajbeültetés műtét után)

Ja igen, azzal azért számoljanak a tisztaságmániások, hogy olyan ez az időszak, mintha erősen korpásodna a fejbőrünk, hiszen folyamatosan potyogtatjuk el a pörköket. Természetesen ha nem piszkálja az ember, akkor nem annyira, de ha hozzáérünk, akkor bizony hullik.