Nagyjából  10 éve hallottam először a megrázó szavakat egy hajvizsgálatnál. Persze, gondoltam - semmi pánik, nekem nem olyan a hajam, mint amik meg szoktak kopaszodni. Biztos csak valami átmeneti zűr. Szükséges drága kencék kipróbálása? Megvolt. Minden egyéb gyulladás a testben kiiktatva (végül is emiatt vették észre hogy az egyik bölcsességfogam befele nő a kifele helyett, szóval...)? Megvolt. Bánfi hajszesz? Megvolt. Végül jobb híján beletörődés? Megvolt.

Persze felmerült a hajbeültetés is párszor, de két komoly ellenérv merült fel ellene mindig: drága és ciki. Ezek közül az első nem sokat változott. :-)

Az utóbbit viszont nálam végül az oldotta meg, hogy egyrészt kezdtem sarokba szorulni: a jó öreg keresztbe fésülés már kezdte elveszíteni a hatékonyságát, a nullás gépre pedig mindegyik fodrász gondterhelten ingatta a fejét amikor felvetettem. Vékony fejforma, nagy orr, nem áll jól. Ez van.

Másfelől tavaly több esemény összejátszása folytán gyökeres fordulatot vett az életem és ennek hatására elkezdtem végigmenni a régóta magam előtt görgetett „bakancslistámon”. Ez volt az egyik tétel a listán.